BOSTON

Id�z�na: EST (UTC-5)
Ter�lete: 232,1 km²
-ebb�l v�zi: 106,7 km²
 

Boston az Amerikai Egyes�lt �llamok Massachusetts �llam�nak f�v�rosa, New England legnagyobb, �s 1630-as alap�t�s�val egyben az USA egyik legr�gibb v�rosa is. K�zel 400 �ves t�rt�nelme az egyik leggazdagabb �s az egyik legink�bb egyedi v�ros�v� is emelte. Gazdas�ga a fels�oktat�sra, kutat�sra, eg�szs�g�gyre, biztos�t�sra �s – ezekb�l kifoly�lag els�sorban – a biotechnol�gi�ra �p�l.

Boston �s k�rny�ke, az �n. Greater Boston – melybe a k�l- �s el�v�rosokon k�v�l Cambridge (A Harvard Egyetem otthona), Quincy (John Adams �s John Quincy Adams amerikai eln�k�k sz�l�helye, a Dunkin Donuts �s a Howard Johnson's sz�l�v�rosa), Newton (sz�mos ismert szem�lyis�g egykori vagy jelenlegi lakhelye, a Boston College otthona), valamint Brookline (John F. Kennedy sz�l�v�rosa) v�rosokat is mag�ba foglalja – mintegy 4,4 milli�s lakoss�g�val az Egyes�lt �llamok 11. legn�pesebb ilyen jelleg� ter�lete.

Becenevei:
Sz�mos beceneve egyben m�ltj�t is �sszefoglalja. A „V�ros a hegyen” („City on a hill”) a k�zeli telep�l�s, Massachusetts Bay Colony purit�n korm�nyz�ja, John Winthrop adom�nya, aki Boston alap�t�sakor a jelen�sek k�nyv�ben le�rt bibliai „v�ros a hegyen” (feltehet�leg az �j Jeruzs�lem) le�r�s�t szerette volna a val�s�gba �t�ltetni. Ez egyben Boston eredeti h�rom dombj�ra is utal�s. A „Babv�ros” („Beantown”) arra a kezdeti trad�ci�ra utal, mikor a v�ros gazdas�ga m�g els�sorban az import�lt melaszb�l gy�rtott sz�razbab-f�zel�k k�sz�t�sre �p�lt. „A vil�gegyetem k�zpontja” („The hub of the universe”) az ismert �s n�pszer� amerikai fizikusb�l lett �r�, Oliver Wendell Holmes „tal�lm�nya”, az amerikai t�rt�nelemben akkoriban m�g mindig bet�lt�tt k�zponti szerepe (pl: Bostoni tead�lut�n) ok�n. William Tudor, a v�ros egy prominens lak�ja, az els� amerikai irodalmi foly�irat, a North American Review alap�t�ja adta a v�rosnak, annak a teljes Amerikai Egyes�lt �llamokra gyakorolt kultur�lis �s intellektu�lis hat�sainak elismer�s��l, az „Amerika Ath�nja” („Athens of America”) becenevet. N�ha „Purit�n v�rosnak” is h�vj�k (Puritan city), utalva arra a t�nyre, hogy Bostont 400 purit�n telepes alap�totta 1630. november 17-�n. A „Szabads�g b�lcs�je” becenevet az amerikai f�ggetlens�gi h�bor�ban bet�lt�tt k�zponti, vezet� szerepe alapj�n kapta. A XIX. sz�zadban „A r�vid�ru v�rosa” n�ven is emlegett�k. Mi�ta a s�ta n�pszer�v� v�lt a k�rny�ken, nagyj�b�l az�ta viseli az „Amerika s�t�l� v�rosa” („America's Walking City”) nem hivatalos becenevet is. A v�ros lak�ja angolul Bostonian.

T�rt�nelme:
Bostont 1630. november 17-�n alap�tott�k Angli�b�l �rkezett purit�nok az ottani �slakosok �ltal Shawmut n�vre keresztelt f�lszigeten. A f�lszigetet egy v�kony f�ldnyelv k�t�tte �ssze a sz�razf�lddel, mely a Massachusetts-�bl�t �s a Charles foly� torkolat�t v�lasztotta el egym�st�l. Boston els� eur�pai telepesei a k�rny�ket a Trimountaine n�vvel illett�k. Nem sokkal k�s�bb a lincolnshire-i (Anglia) Bostonb�l �rkezett telepesek �tnevezt�k sz�l�v�rosuk ut�n Bostonn�. Az els� lakosok t�lnyomor�szt purit�nok voltak. Massachusetts Bay Colony akkori korm�nyz�ja, John Winthrop, egy n�pszer� pr�dik�ci�t tartott, melyben a v�rost a bibli�ban le�rt „v�ros a hegyenhez” hasonl�totta, ezzel el�ltetve a lakoss�gban azt a hitet, hogy Bostonnak k�l�nleges kapcsolata van Istennel. (Winthrop volt az, aki al��rta a Cambridge meg�llapod�st, mely gyakorlatilag a v�ros alap�t� okirata) A purit�n etikett egy hihetetlen�l stabil �s j�l szervezett k�z�ss�get teremtett. Alig �t �vvel Boston l�trehoz�sa ut�n, 1635. �prilis 23-�n megalap�tott�k a mai USA els� �llami iskol�j�t, a Boston Latin Schoolt, egy �vre r�, 1636. szeptember 8-�n pedig az USA els� fels�oktat�si int�zm�ny�t, a Harvard f�iskol�t, melyb�l k�s�bb a Harvard egyetem lett. A kem�ny munka, mor�lis becs�letess�g, �s az oktat�sra helyezett nagy hangs�ly az�ta is Boston kultur�j�nak r�sz�t k�pezi. Az 1760-as �vekig Boston volt az �szak-amerikai gyarmatok legnagyobb, leggazdagabb �s legbefoly�sosabb v�rosa.
Az 1770-es �vekben a feler�s�d� Brit t�rekv�sek amerikai gyarmataik abszol�t ir�ny�t�s�ra (f�leg ad�ztat�ssal) ind�ttatta a v�rosiakat az amerikai f�ggetlens�gi h�bor� „kirobbant�s�ra”. A bostoni m�sz�rl�s, a bostoni tead�lut�n, illetve a kezdeti harcok is, ide�rtve a Lexington �s concordi �tk�zetet, a Bunker Hill-i csat�t �s Boston ostrom�t, mind itt t�rt�ntek. A Lexington �s Concord k�z�tti �tk�zet el�tti �jjelen v�gt�zott Paul Revere az ott tart�zkod� amerikai csapatokat figyelmeztetni a (m�snap oda�rkez�) brit csapatokr�l. A szabads�gharc ut�n hamar a vil�g egyik leggazdagabb kik�t�v�ros�v� fejl�d�tt, azon okb�l, hogy f�ldrajzilag Boston az Eur�p�hoz legk�zelebbi amerikai, nagym�ret� kik�t�v�ros – f� exportcikkei ekkor a rum, a hal, a s� �s a doh�ny voltak. Szint�n ebben a korban kezdtek a r�gi bostoni csal�dokra �gy tekinteni, mint a nemzet szoci�lis �s kultur�lis elitj�re. 1822-ben, Boston v�rosi oklevelet kapott. az 1800-as �vek k�zep�re a v�rosi ipar gazdas�gi �rtelemben �tvette a vezet� szerepet a nemzetk�zi kereskedelemt�l. Az 1900-as �vek elej�ig Boston az orsz�g egyik legnagyobb ipari k�zpontja maradt, g�pgy�rt�sa, ruha �s b�ripara pedig nemzetk�zi h�rn�vnek �rvendett. A k�rny�ket beh�l�z� sz�mos kisebb-nagyobb foly� lehet�v� tette a k�nny� sz�ll�t�st, �s kedvezett a malom- �s a gy�riparnak is. K�s�bb, a m�g s�r�bb vas�ti h�l�zat csak fokozta a fejl�d�st. A XIX. sz�zad k�zepe �s v�ge k�z�tt Boston kultur�lis �lete vir�gkor�t �lte, ismertt� v�lt kifinomult irodalmi �let�r�l �s a m�v�szetek nagylelk� t�mogat�s�r�l. Szint�n ekkor v�lt az abolicionizmus k�zpontj�v� is.

Kult�ra:
Concord Museum: a v�ros t�rt�net�t mutatja be
The Institue of Contemporary Art: kort�rs m�v�szetek int�zete
Isabella Stewart Gardner Museum
John F. Kennedy Presidential Library and Museum: John F. Kennedy �let�nek bemutat�sa
Museum of Fine Arts: sz�pm�v�szeti m�zeum
Peabody Essex Museum
Museum of Science: tudom�nyos m�zeum interakt�v ki�ll�t�sokkal
Boston Children's Museum: gyermekeknek sz�l� m�zeum

Testv�rtelep�l�sek:
Strasbourg, Franciaorsz�g
Melbourne, Ausztr�lia

(Forr�s: Wikipedia)