�RORSZ�G

Ter�lete: 70 273 km²
�llamform�ja: k�zt�rsas�g
F�v�rosa: Dublin
Hivatalos nyelve: �r (gael) �s angol

�rorsz�g (angolul Ireland, �r�l �ire) Eur�pa �szak-nyugati r�sz�n �s harmadik legnagyobb sziget�n, az �r-szigeten tal�lhat� �llam. A sziget �szaki r�sze (hat megye) brit fennhat�s�g al� tartozik, ezt nevezik �szak-�rorsz�gnak. A sziget t�bbi r�sze a tulajdonk�ppeni �rorsz�g.
Az �rek nem haszn�lj�k az angol prime minister kifejez�st a minisztereln�kre, mert annak olyan �ze van, mintha angol minisztereln�k�k lenne. Helyette az �r nyelv� taoiseach sz� jel�li az �r minisztereln�k�t. A taoiseach megjel�l�snek finom ir�ni�ja, hogy a sz� „kl�nf�n�k”-�t jelent �r�l, a minisztereln�k-helyettesre haszn�lt tanaiste pedig „kl�nf�n�k-helyettes”-t.

F�ldrajz:
�rorsz�g az Atlanti-�ce�n �szakkeleti- �s Eur�pa �szaknyugati r�sz�n tal�lhat� �r-sziget �thatod�t teszi ki. A Brit-szigett�l az �r-tenger, Eur�p�t�l pedig a Kelta-tenger v�lasztja el.

V�zrajz:
Leghosszabb foly�ja, a Shannon kett�szeli a szigetet. Hossza 370 km, amihez hozz�ad�dik m�g a Limerickn�l kezd�d� 70 km hossz� torkolata. V�zgy�jt� ter�lete 16000 n�gyzetkilom�ter. A Shannon Sligo v�ros�t�l nem messze ered �s am�g eljut az Atlanti-�ce�nig �sszek�ti a Lough Allen, a Lough Drumharlow, a Lough Boderg, a Lough Bofin, a Lough Forbes, a Lough Ree �s Lough Derg tavakat. Jelent�s foly�k m�g �rorsz�gban: Liffey, Boyne, Blackwater, Barrow, Corrib, Erne, Suir. A 18. sz�zad nagy v�llalkoz�sa volt a Kir�lyi csatorna rendszer ki�p�t�se, melynek f� �ga a Kir�lyi F�csatorna Dublint hivatott �sszek�tni a Barrow �s a Shannon foly�kkal. Nagy tava a Lough Corrib Connemar�ban.

�ghajlat:
�rorsz�g �ghajlata az �szak-atlanti-�ramlat meleg vizeinek k�sz�nhet�en sokkal enyh�bb, mint m�s, hasonl� f�ldrajzi sz�less�g� ter�letek�. Az �tlagos t�li h�m�rs�klet +4,5 – +7 �C, ami 14 fokkal t�bb, mint az azonos sz�less�gi k�r�n fekv� helyek� �ltal�ban. Mivel ny�ron az �ce�n h�t ez�rt a h�m�rs�klet csak 15–17 �C. A csapad�k sok, 1500–2500 mm. Megoszl�sa eg�sz �vben egyenletes.

K�rnyezetv�delem:
Az �r-szigetet eredetileg bor�t� erd�k maradv�nyai kis foltokban megtal�lhat�k az eg�sz orsz�gban. Ezek m�rete �ltal�ban nem teszi lehet�v� az �l�vil�g gazdags�g�nak fenntart�s�t. A ter�let nagy r�sz�n intenz�v mez�gazdas�gi m�vel�s folyik. A felhaszn�lt vegyszerek bemos�dnak az �l� vizekbe, �s k�ros�tj�k azokat.

�rorsz�g nemzeti parkjai:
Wicklow Mountains Nemzeti Park: 20 000 hekt�ron glaci�lis v�lgyben kolostor.
The Burren Nemzeti Park: szikl�s, kop�r felsz�n alatt sok barlang.
Glenveagh Nemzeti Park: nagy kiterjed�s� botanikus kert.
Renville Park: egy kast�ly �s tartoz�kai, valamint park.
Killarney Nemzeti Park: "Eur�pa legnyugatibb cs�csk�ben" hegyek, erd�k �s mocsarak.

T�rt�nelem:
�rorsz�gban m�r a r�mai korban is �ltek. A k�z�pkorban Anglia megszerezte a szigetet. A katolikus �rek a 19. sz�zad folyam�n nagy sz�mban v�ndoroltak ki az Amerikai Egyes�lt �llamokba. A 20. sz�zad elej�n megn�vekedett a f�ggetlens�gi v�gy, majd 1921-ben kiki�ltott�k a Szabad �r �llamot. 1973-t�l �rorsz�g az Eur�pai Uni� tagja.

Alkotm�ny, �llamforma:
�llamform�ja parlament�lis k�zt�rsas�g. Jelenleg az orsz�g politikai �let�ben k�t nagy p�rt uralkodik, az egym�st v�ltogat� Fianna F�il �s a Fine Gael. �rorsz�g nem tagja a NATO-nak. T�rv�nyhoz�sa k�tkamar�s: als�h�za a D�il �ireann 166 k�pvisel�vel, fels�h�za a szen�tus, melynek 60 tagja van. A v�grehajt� hatalom a korm�ny kez�ben van, melynek vezet�je a minisztereln�k (Taoiseach). Az �llam legf�bb k�zjogi m�lt�s�ga a k�zt�rsas�gi eln�k (President).

K�zigazgat�si feloszt�s:
A sziget a t�rzsi rendszerben �l� kelt�k idej�n �t tartom�nyra oszlott: Ulster, Connaught, Leinster, Munster �s Meath, ez ut�bbi k�s�bb beolvadt Leinster tartom�nyba, �gy alakult ki a ma is sz�mon tartott n�gyes tartom�nyi rendszer. Ma Ulster 9 megy�j�b�l 6 az Egyes�lt Kir�lys�ghoz tartozik. Az �r-szigetnek �sszesen 32 megy�je (county) van, ebb�l 26 alkotja az �r K�zt�rsas�got, b�r ezek nem egyeznek meg pontosan a mai k�zigazgat�si egys�gekkel. Az 1-es sz�mmal jel�lt Dublin feloszt�sa kett�vel, a 19-es Tipperary� eggyel n�velte a megy�k sz�m�t a k�zigazgat�sban.
Az �r K�zt�rsas�g 26 megy�je:
Dublin megye, Wicklow, Wexford, Carlow, Kildare, Meath, Louth, Monaghan, Cavan, Longford, Westmeath, Offaly, Laois, Kilkenny, Waterford, Cork, Kerry, Limerick, Tipperary, Clare, Galway, Mayo, Roscommon, Sligo, Leitrim, Donegal.

Kereskedelem:
Exportterm�kek: m�szaki felszerel�sek �s alkatr�szek, sz�m�t�g�pek, vegyipari term�kek, gy�gy�szati berendez�sek, �l��llatok
Importterm�kek: adatfeldolgoz� berendez�sek, m�s m�szaki felszerel�sek �s alkatr�szek, k�olaj �s olajsz�rmaz�kok, textil, ruh�zat
F�bb kereskedelmi partnerek: Eur�pai Uni�, USA, Jap�n

K�zleked�s:
�rorsz�gban bal oldali k�zleked�s van. A t�vols�gokat �s a sebess�gkorl�toz�st a t�bl�kon metrikus rendszerben adj�k meg. K�l�n jelz�s n�lk�l a megengedett sebess�g lakott ter�leten 50 km/�ra, orsz�g�ton 80 km/�ra aut�p�ly�n pedig 120 km/�ra. Az aut�p�ly�k �s gyorsforgalmi utak haszn�lata ingyenes, kiv�ve 1-1 fizet�kaput az M1-es, az M4-es �s az M50-es aut�p�ly�kon, ahol - a g�pj�rm� m�ret�nek f�ggv�ny�ben - n�h�ny eur�s �thaszn�lati d�jat kell fizetni. Vezet�s k�zben a kihangos�t�s n�lk�li mobil telefon haszn�lata tilos. A kijel�lt buszs�vok szabadon hagy�s�t motoros rend�r�k s�r�n ellen�rzik, a szab�lys�rt�t komoly b�ntet�s s�jtja. �rv�nyes parkol�si jegy hi�ny�ban a g�pkocsit a kijel�lt parkol�helyen is lebilincselik. A bilincs elt�vol�t�sa ak�r 140 eur�ba is ker�lhet.

M�v�szetek:
Irodalom: George Berkeley, Jonathan Swift, James Joyce, George Bernard Shaw, Richard Brinsley Sheridan, Oliver Goldsmith, Oscar Wilde, William Butler Yeats, Patrick Kavanagh, Samuel Beckett, John Millington Synge, Se�n O'Casey, S�amus Heaney, Bram Stoker.
Zene: U2, Cranberries, The Kelly Family, Ronan Keating, Ronan Hardiman.

Sport:
�rorsz�gban a hurling �s az �r foci a nemzeti sport. Az �r focit nem fizetett "profik" �zik, s �rorsz�gon k�v�l szinte sehol nem j�tssz�k. A hurling a leggyorsabb szabadt�ri sport a vil�gon, amelyre minden �r rendk�v�l b�szke. Ezeken k�v�l igen n�pszer� az eur�pai labdar�g�s �s a r�gbi. Az �r nemzeti r�gbiv�logatott a 2010-es r�gbi vil�granglist�n az 5. helyen �ll.
Az orsz�g eddig nyolc arany�rmet szerzett az Olimpiai j�t�kok sor�n. A legeredm�nyesebb sport�g az atl�tika.
Az �r labdar�g�-v�logatott eddig m�g nem �rt el kimagasl� eredm�nyt.

Hivatalos �r �nnepek:
M�rcius 17. Szent Patrik napja
M�jus utols� h�tf�je Tavaszi �llami �nnep �szak-�rorsz�gban
J�nius els� h�tf�je J�niusi �llami �nnep az �r K�zt�rsas�gban
J�lius 12. A Boyne-i csata napja �szak-�rorsz�gban
Augusztus els� h�tf�je Augusztusi �llami �nnep
Augusztus utols� h�tf�je Ny�ri �llami �nnep �szak-�rorsz�gban
Okt�ber utols� h�tf�je Okt�beri �llami �nnep
December 26. Szt. Istv�n napja az �r K�zt�rsas�gban
December 26. Boxing Day �szak-�rorsz�gban

A "bank holiday" amolyan szabad h�tf�, hivatalos munkasz�neti nap, aminek k�sz�nhet�en h�rom napos a h�tv�ge. Elvileg minden �vszakban kapnak egy ilyet a j�mbor polg�rok. A legt�bb gy�r, �zem, a post�k, bankok �s k�zhivatalok z�rva vannak, de n�melyik bolt ezeken a napokon is nyitva van, r�vid�tett nyitva tart�ssal, esetleg a nagy ki�rus�t�sokat �ppen erre a napra id�z�tve. (Ez a szabadnap nem a z�rva tart� bankokr�l, hanem a t�rv�nyt beterjeszt�, angol Bank nev� k�pvisel�r�l kapta a nev�t a legenda szerint.)